ÚTON AZ EGY FELÉ

Volt, hogy Buddha 8 rétegű ösvényén jártam, majd később a Kálvárián a Feltétel Nélküli szeretet Keresztútján. Ma egy térképen láttam minden utat, melyen jártam és amin még nem. Paul Klee volt a térkép rajzolója. E mediterrán színekben pompázó térkép fekete útjain törekszem az Óceán felé, hiszen mandalászó tengerész, és másodállásban igazgyöngyhalász lennék, vagy mi a csuda. Elsőre inkább riasztó mátrixnak vagy Luscher tesztnek tűnnek, azok tömbök, amik életem fő ciklusait testesítik meg. Később arra gondolok, hogy egy termeszvár labiritusának metszete ez. Majd egyre részletgazdagabb a nézet és a sok vonal metszete egy-egy elhajlást mutat. Itt kezdődik az én Újvilágom, ahol a sarkok és szögletek eltűnni látszanak, s nincs sarokba állítás sem, büntetésként. Lám, a Főúton is lehet más szabályok szerint menni, nem csak 90 fokonként sarkon fordulva mint, ahogy azt eddig tettem. Sőt a síkból kilépve a felülről, alulról és kívülről nézés képességét is megszereztem, míg távoljárta...