VÍZIUTAKON - Az igazgyöngyhalász meséje
A déltengerek mediterrán vizeinek partján ringatódzott az a bárka, amire egy nyári napon elszegődtem tengerésznek. Ilyen szép még soha életemben nem volt a napfelkelte, amelyben elhatároztam, hogy ezentúl hajósinas leszek. Mindent meg akartam tudni, a vízről, a szélről és a tengermélyről. A kapitány a szemembe nézett fürkészve és csak a nézésemből megállapította, hogy alkalmas vagyok az igazgyöngyhalászatra. Azt mondta, hogy minden a tekintetében van egy embernek: az ereje, a tudása, a hite és a sorsa. Mert a szem a lélek tükre. Nagyon tapasztalt ember volt ez a kapitány, aki később mesteremmé lett. Hétéves szolgálatommal érdemeltem ki a tanítványságot nála. A tanulást az igazgyöngy eredetének megfejtésével kezdtem meg. Megtanultam, hogy az igazgyöngy egy nagyon mélyen élő kagylófajtában fejlődik. Ez a kagylónemzet az, amelynek néhány lénye felvállalja azt, hogy egy apró porszemet befogad a házába. Ez a ház attól kezdve a GYÖNGYHÁZ nevet viseli. Az a bizonyos apró homokszem, am...